Évente kétszer elérkezik egy különleges pillanat az évkörben.

A Nap útján olyan ponthoz érkezünk, ahol a nappal és az éjszaka egyforma hosszúságúvá válik. A fény és a sötétség, az aktivitás és a pihenés, a kifelé és befelé fordulás egy rövid időre tökéletes egyensúlyba kerül.

Ezt az időpontot nevezzük napéjegyenlőségnek. (kb. márc. 2021., szept. 22-23.)

Nem véletlen, hogy az asztrológiában az egyik ilyen időszak a Mérleg jegyéhez kapcsolódik.
A Mérleg archetípusa a Művész, aki érzékeli a világ finom egyensúlyait, és képes a látszólag ellentétes erőkből harmóniát teremteni.

A legtöbben úgy gondolunk magunkra, mint egységes személyiségre. Mégis mindannyiunkban jelen van két alapvető energia.
(Amikor elkezdtem táncokat tartani, először ezzel a kettősséggel mozdultunk. Majd ebből nyílt tovább az évkör.)

Az egyik a befogadó, intuitív, érzékeny, kapcsolódó minőség, amelyet számos hagyomány a Holdhoz és a feminin oldalhoz kapcsol.
És a másik az aktív, teremtő, cselekvő, irányt adó minőség, amelyet a Nap és a maszkulin princípium jelképez.

Félreértés ne essék, ezek nem a biológiai nemről szólnak. Egy nőben ugyanúgy él a belső férfi, mint ahogy egy férfiban is jelen van a belső nő.

Amikor ez a két erő együttműködik, természetes harmóniát élünk meg. Tudunk befogadni és cselekedni. Tudunk figyelni és megnyilvánulni. Tudunk álmodni és megvalósítani.

Amikor azonban valamelyik oldal túlsúlyba kerül, kibillenünk az egyensúlyból.

Lehet, hogy folyton teszünk, akciózunk, de már nem halljuk a lelkünk hangját. Vagy éppen érzünk és álmodunk, de nem találjuk meg a módját, hogy mindezt a világban is megvalósítsuk.

A Napéjegyenlőség RituálTánc a belső egyensúly megteremtésére hív.

A mozgás során felfedezzük testünk két oldalát. A bal oldalt, amely a befogadás, az intuíció és a Hold minőségeit hordozza. És a jobb oldalt, amely a cselekvés, a tudatosság és a Nap erejét képviseli.

Megfigyeljük, hogyan mozognak külön-külön.

Milyen történetet mesél a bal oldalunk? És mit szeretne kifejezni a jobb oldalunk? Vajon hol van közöttük feszültség? Hol és hogyan találhatnak egymásra?

A tánc nyelvén nem gondolkodunk ezekről a kérdésekről, hanem megéljük őket. Mert a test bölcsessége gyakran hamarabb megtalálja az egyensúlyt, mint az elme. Viszont a belső harmónia megélése visszahat az elmére, és lecsendesíti.

A Művész archetípusa is erre emlékeztet bennünket. Hiszen az igazán jó alkotás nem a tökéletességből születik, hanem abból a finom párbeszédből, amely a különböző erők között létrejön. Ahogy a festő a fény és az árnyék találkozásából alkot képet, úgy alkotjuk mi is önmagunkat a bennünk élő női és férfi energiák táncából.

A napéjegyenlőség különleges kapu.

Emlékeztet arra, hogy nem kell választanunk a két oldal között. Nem kell csak a Napnak, vagy csak a Holdnak lennünk. Hiszen a teljesség ott kezdődik, ahol a kettő találkozik.

Ahol a befogadásból cselekvés születik és az intuíció formát kap. Ahol a belső nő és a belső férfi egymásra talál és megszülethet a harmónia bennünk.

És talán ez a tánc legnagyobb ajándéka. Nem az, hogy tökéletes egyensúlyt találunk, hanem hogy megtapasztaljuk: az egyensúly nem állapot, hanem élő, folyamatos tánc a lényünkben.

Gyere, táncoljuk el:
RITUÁLTÁNC – NAPÉJEGYENLŐSÉG>>>